Az orr- és melléküreg tumorok ellátásáról

Az orr- és melléküreg tumorok ellátásáról

C30, C31

 

1. Általános jellemzők

Az irányelv a primer orr- és melléküreg daganatokra vonatkozik, melyek anatómiailag az orrüreg, az ethmoid, a maxilláris, frontális és sphenoidális sinusokból indulnak ki. Leggyakoribb szöveti megjelenési forma a laphámrák, de számos más típus, mint lymphoma, adenocarcinoma, estesioneuroblastoma, sarcoma is előfordul (ld. 2. sz. melléklet).

 

Az orr- és melléküregtumorok az ún. ritka fej-nyak tumorok csoportjába tartoznak az orrgarat és a nyálmirigyek tumorai mellett. Ritka tumorként kevés lehetőség van nagyszámú beteget magában foglaló klinikai vizsgálatra, ezért e tumorok kezelésének szabályai retrospektív elemzéseken és szakértő csoportok megegyezésén alapulnak.

 

ellátottak: orr- melléküreg daganatokkal, vagy annak gyanújával, vagy korábban kezelt, hosszabb tünetmentes időszak után recidívával jelentkező betegek, akik általános és szellemi állapota megengedi az onkológiai kezelést

ellátók: fül-orr-gégészeti, fej-nyak sebészeti, sugárterápiás és kemoterápiás osztályok, az utóbbi két esetben csak akkor, ha akut esemény (légzési elégtelenség, vérzés) kezelésében jártas sebészeti háttér biztosított.

A betegség/állapot leírása

1.           Kockázati és kiváltó tényezők: nem bizonyított.

2.           Genetikai háttér: nem bizonyított

3.           Incidencia Magyarországon 2005-ben: férfi: 71, nő: 50 (Nemzeti Rákregiszter)

         Mortalitás Magyarországon 2005-ben: férfi: 9, nő: 11 (Demográfiai Évkönyv)

4.           Jellemző életkor és nem: középkorú, vagy annál idősebb emberekben, a nemek között nincs lényeges különbség

5.           Panaszok/Tünetek: tünetszegény a korai időszakban, hiszen a daganat csaknem zárt, csontos üregben fejlődik. A diagnózis sokszor egyszerű polypectomia, vagy nasalis endoszkópos vizsgálat során derül ki. Tünetek (fejfájás, orrlégzési vagy hallászavar, kettős látás, nyaki csomó) jelentkezésekor általában már előrehaladott stádiumban van a tumor.

6.           Érintett szervrendszer(ek): az orr- és melléküregei, regionális nyaki nyirokcsomók, távoli áttét esetén bármely szerv

7.           Gyakori társbetegségek: nem jellemző

2. Diagnosztikai eljárások

A kezeléssel elérhető lokoregionális kontroll és a távoli áttétek megjelenése a legtöbb fej-nyak tumorhoz hasonlóan a primer tumor méretétől és a szöveti szerkezettől függ.

2.1. Anamnézis

Családi anamnézis, daganatos betegségek

Korábbi betegségek

A daganattal kapcsolatos panaszok

Alkohol, nikotin, egyéb izgatószerek használata

Munkahelyi, környezeti hatások

2.2. Fizikális vizsgálat

-     megtekintés (arc, vagy nyaki asszimmetria),

-     exophthalmus

-     tapintás (nyaki nyirokcsomók)

-     rutin fül-orr-gégészeti vizsgálat

-     a fogak állapotának felmérése, fogászati szanáció

-     protetika konzílium, ha csonkító műtét jön szóba

2.3. Laboratóriumi vizsgálatok

      rutin vérkép, vércsoport, részletes coagulogram és klinikai kémia, nem laphám eredetű daganat esetén szükség szerint tumor marker vizsgálatok.

2.4. Képalkotó diagnosztikai vizsgálatok

2.4.1. Képalkotó vizsgálat a primer tumorról és a nyaki régióról

Szummációs röntgenfelvétel és a hagyományos rétegvizsgálat a CT megjelenésével elvesztette jelentőségét.

A CT az orr- és melléküreg daganatok egyszerű és elérhető vizsgáló módszere. CT-vel a daganat mérete, kiterjedése, környezethez való viszonya jól meghatározható, kontrasztanyag alkalmazásával a daganat-gyulladás jó hatásfokkal elkülöníthető, valamint a velőt nem tartalmazó csont struktúráról a legpontosabb információ nyerhető. Az átfogó szelet információ alapján felmérhetők a regionális nyirokcsomók állapota is.

Az MR hasznos többletinformációt nyújt, a CT-nél jobb a lágyrész felbontása, a daganat-gyulladás elhatárolódása. Pontosabban megítélhető a környező lágyrészek infiltrációja, a nyirokcsomók érintettsége, az intracraniális tumor terjedés, a tumor durához való viszonya, perineurális tumor terjedés lehetősége.

 

2.5. Aspirációs citológia

Csak pozitív lelet kórjelző, negatív eredmény nem zárja ki malignus folyamat jelenlétét.

Primer tumorból, képalkotást követően, célzottan, endoszkópos kontroll mellett az orrüreg felől vagy transcanin úton.

Tapintható nyaki nyirokcsomóból.

UH-val vezérelt mintavétel regionális és nem regionális nyirokcsomóból, hasi parenchymás szervek gyanús elváltozásaiból (elsősorban májgócból).

CT vezérléssel azokban az esetekben, ha az elváltozás pontosan és biztonságosan csak CT-vel differenciálható és célozható meg.

 

2.6. Szövettani vizsgálatok

Műtét előtti szövettani vizsgálat: orrendoszkópos eljárás vagy diagnosztikus exploratio során a tumorból végzett próbakimetszés

Műtét alatti szövettani vizsgálat.Leggyakrabban a reszekciós vonalat vagy/ és a nyaki nyirokcsomókat vizsgáljuk a tumoros infiltráció kizárására vagy igazolására.

Műtét utáni szövettani vizsgálat. A műtéti úton eltávolított specimen részletes szövettani feldolgozása a WHO osztályozás alapján.

 

Orrüreg és paranasalis sinusok. Szövettani típus WHO 2005

Malignus epithelialis tumorok

Laphámrák

-     Verrucosus laphámrák

-     Basaloid laphámrák

-     Papillaris laphámrák

-     Orsósejtes laphámrák

-     Acantholyticus laphámrák

-     Adenosquamosus carcinoma

Lymphoepithelialis carcinoma

Sinonasalis differenciálatlan carcinoma

Adenocarcinoma

            Intestinális típusú adenocarcinoma

            Nem-intestinális típusú adenocarcinoma

Malignus nyálmirigy tipusú tumorok

Neuroendocrin tumorok

-     Tipusos carcinoid

-     Atipusos carcinoid

-     Kissejtes carcinoma, neuroendokrin tipus

Lágyrész tumorok

Haematolymphoid tumorok

Porc-és csonttumorok

Neuroectodermális tumorok

Csírasejt eredetű tumorok

Áttéti daganatok

 

A sinonasalis laphám carcinoma ritka, a fej-nyak régió daganatainak 3% -t képezi. Szövettanilag elszarusodó – és el nem szarusodó formát különítenek el, az elszarusodó típus a fej-nyak régióban előforduló elszarusodó laphám rákkal egyforma. Az el nem szarusodó típus a sinonasalis régióra jellemző daganat.

A lymphoepithelialis carcinoma definició szerint: rosszul differenciált lapháma carcinoma vagy differenciálatlan carcinoma prominens lymphoplasmasejtes infiltrátummal. Az EBV a legtöbb esetben expresszálódik.

A sinonasalis differenciálatlan carcinoma ritka,bizonytalan hisztogenezisű, igen agresszív daganat, típusosan EBV negatív.

2.7. Kiegészítő (staging) vizsgálatok

Mellkas: szummációs kétirányú röntgenfelvétel, amennyiben eldöntendő vagy kiegészítendő információ szükséges a mellkasi folyamatról, mellkasi CT vizsgálat szükséges.

Hasi szervek, nyirokcsomóláncok, máj: UH, CT és/vagy MR

Központi idegrendszer: MR

Csont: csont metasztázis klinikai gyanújakor csont szcintigráfia, annak pozitivitása esetén a csontscannel korreláló röntgenfelvétel szükséges. Kérdéses esetben vagy kiegészítendő céllal, illetve a korábbi vizsgálatok negativitásakor a fájdalmas helyről MR/CT végzendő.

Távoli tumor szóródás pontosítására: PET/CT 

 

TNM klinikai osztályozás(csak carcinomára érvényes, a szövettani diagnózis ismerete kötelező)

Anatómiai felosztás. A maxillát az Ohngren-vonal, mint képzeletbeli sík a belső szemzug és az állkapocsszöglet között, craniodorsalis (supra-) és ventrocaudalis (infra-) struktúrákra különíti el. A szuprastruktúrák magukban foglalják a cranialis csontfal felső és hátsó felét. A többi csontfal az infrastrukturákhoz tartozik.

 

TX               Primer tumor

T0                Nincs kimutatható primer tumor.

Tis                Carcinoma in situ.

T1                A tumor az antralis nyálkahártyára korlátozódik a csont arrosiója vagy destructiója nélkül.

T2                A tumor az infrastruktúrák arrosióját vagy destructióját okozza, ideértve a kemény szájpadot és vagy a középső orrjáratot.

T3                A tumor infiltrálja a következő struktúrák egyikét: orca bőre, az állcsontüreg hátsó fala, az orbita mediális falának feneke, elülső rostasejtek.

T4                A tumor infiltrálja az intraorbitális struktúrákat és/vagy egyet a következő struktúrák közül: lamina cribrosa, hátsó rostasejtek, sinus sphenoidalis, nasopharynx, lágyszájpad, fossa pterygopalatina vagy temporalis, koponyaalap.

 

N/pN–regionális nyirokcsomók

NIpNX        Regionális nyirokcsomók nem megítélhetők.

N/pN0          Nincs regionális metasztázis.

N1                Szoliter nyirokcsomó-metasztázisok az azonos oldali nyirokcsomóban, 3cm-es vagy annál kisebb maximális átmérővel.

N2                Egy (vagy több) metasztázis homolateralis nyirokcsomóban, nagyobb, mint 3 cm, de nem nagyobb, mint 6 cm a legnagyobb átmérőjében; vagy multiplex homolateralis nyirokcsomó áttétek, legnagyobb átmérője egyiknek sem haladja meg a 6 cm-t, vagy nyirokcsomóáttétek bilateralisan vagy a contralateralis nyirokcsomókban, melyek közül egyik sem haladja meg legnagyobb átmérőjében a 6 cm-t.

N2a              Szoliter homolateralis nyirokcsomóáttét, nagyobb, mint 3 cm, de kisebb, mint 6 cm a legnagyobb átmérőben.

N2b              Multiplex metasztázisok a homolateralis nyirokcsomókban, a legnagyobb átmérő nem haladja meg a 6 cm-t.

N2c              Metasztázisok mindkét oldali vagy ellenoldali nyirokcsomókban, legnagyobb átmérő nem haladja meg a 6 cm-t.

N3                Áttét(ek) nyirokcsomók bármelyikében, 6 cm-nél nagyobb maximális átmérővel.

 

M-Távoli áttét

MX              Távoli áttét nem megítélhető

M0               Nincs kimutatható távoli áttét

M1               Kimutatható távoli áttét

 

pTN patológiai klasszifikáció

A pT és pN kategóriák megegyeznek a klinikai T és N kategóriákkal.

2.8. Diagnosztikai algoritmusok

2.8.1. Diagnosztikai algoritmus a kivizsgálás során

2.8.1.1. Ethmoid tumor

Kezeletlen: anamnézis, fizikális és endoszkópos vizsgálatok, CT/MRI, szövetmintavétel,

Inkomplett excisio során diagnosztizált: a fentieken kívül a szövetminta revíziója szükséges.

2.8.1.1. Arcüregtumor

Anamnézis, fizikális vizsgálat, kontrasztos CT és/vagy MRI, protetikai konzultáció, ha műtét tervezett, biopszia, lehetőleg az orrüreg, és nem a fossa canina felől

2.8.2. Diagnosztikai algoritmus a betegkövetés során

Fizikális vizsgálat       az 1. évben      1-3 havonta,

a 2. évben       2-4 havonta,

a 3-5. évben    4-6 havonta,

5 éven túl        6-12 havonta,

MRI és/vagy CT vizsgálat a daganat eltávolítása után 6 héttel, sugárterápia befejezése után 2-3 hónappal statust rögzítő (base line) vizsgálat javasolt, mely recidíva klinikai gyanújakor az összehasonlítás alapját képezi.

CT/MRI a tumorról és a nyaki régióról

az 1. évben      3 havonta,

a 2. évben       4 havonta,

a 3-5. évig       6 havonta,

5 éven túl        évente mérlegelendő.

Mellkas-röntgenvizsgálat - 6 havonta 3 évig, utána évente. Tüdő- vagy mediasztinális metasztázis alapos gyanújakor mellkas röntgen helyett vagy azt kiegészítendően CT vizsgálat szükséges.

CT/MRI

TSH meghatározás, ha a nyakon is történt sugárkezelés

Csont-röntgenvizsgálat, szcintigráfia, UH, CT, MRI, aspirációs citológia, PET/CT

A klinikai képnek megfelelően szükség szerint. Recidív daganat-hegesedés elkülönítésére MR vizsgálat vagy PET/CT javasolt.

3. Gyógykezelés

Ethmoid tumor

Kezelés

Kezeletlen T1-4: komplett sebészi reszekció preferált, adjuváns sugár- vagy kemoradioterápiával rosszabb prognózisra utaló jelek esetén

vagy

definitív sugár, ill. kemoradioterápia

 

Kezeletlen irreszekábilis:      kemoradioterápia vagy radioterápia, ha lehet klinikai vizsgálathoz csatlakozás

 

Incomplett excisiót követően:

Ha van reziduális daganat, sebészi reszekció preferált, adjuváns sugár- vagy kemoradioterápiával rosszabb prognózisra utaló jelek esetén

vagy

definitív sugár, ill. kemoradioterápia

Ha fizikális, endoszkópos és képalkotó módszerekkel nem mutatható ki reziduális daganat, sugárkezelés, sebészi kezelés mérlegelendő.

 

Arcüregtumor

Kezelés:

T1-2 N0:    sebészi eltávolítás javasolt, ha ép a szél, T1 esetén megfigyelés, T2 esetén posztoperatív sugárkezelés mérlegelendő

ha

perineurális terjedés van, posztoperatív sugár vagy kemoradioterápia,

ha

nem ép a szél re-reszekció vagy posztoperatív sugár vagy kemoradioterápia

 

T3, és operábilis T4 N0:

Sebészi eltávolítás,

rossz prognoszikai jelek mellett posztoperatív kemoradioterápia a primer tumor helyére és a nyaki régióra,

kedvező prognosztikai jelek mellett posztoperatív radioterápia a primer tumor helyére és a nyaki régióra akkor, ha a primer tumor laphám vagy differenciálatlan szöveti szerkezetű volt.

 

Inoperábilis T4 N0:  a beteg klinikai vizsgálatban történő kezelése, vagy definitív radio- vagy kemoradioterápia

Bármely T N+ és operábilis:    sebészi eltávolítás nyaki blokk-disszekcióval,

rossz prognosztikai jelek (perineurális tumorterjedés, nem ép szél, tokáttörés nyirokcsomó esetén) mellett posztoperatív kemoradioterápia a primer tumor helyére és a nyaki régióra,

kedvező prognosztikai jelek mellett posztoperatív radioterápia a primer tumor helyére és a nyaki régióra

 

3.1. Sebészi kezelés

3.1.1.   Műtéti indikáció: operábilis daganatok esetén előnyben részesítendő a műtéti eltávolítás.

3.1.2.  Műtéti előkészítés: protetikai konzílium, általános műtéti előkészítés.

3.1.3.  Műtéti érzéstelenítés: intubációs narkózis szükséges

3.1.4.A primer tumor műtétei

Endoszkópos tumorexstirpatio (véletlenszerűen felfedezett, kis kiterjedésű, nyálkahártyára lokalizált tumorok esetén alkalmazható, kombinálható Nd-YAG vagy más applikálható nagyenergiájú lézerrel vagy használható palliációra).

Luc–Caldwell-, Denker-műtét

Maxillareszekció

Külső feltárásból végzett melléküregműtétek

Craniofaciális reszekció: A tumor radikális eltávolításához néha a lamina cribrosa eltávolítása is szükséges, ez az ún. craniofaciális reszekció. A műtét az idegsebészet és a fej-nyak onkológiai sebészet határterülete, idegsebésszel való együttműködés ajánlott.

Maxillectomia, szükség szerint exenteratióval, lágyrész-reszekcióval (orbita alsó fal destructio esetén, ha az orbitatartalom tumorosan nem infiltrált).

 

Rekonstrukció: nyeles m. temporalis vagy homloklebennyel, microvascularis anastomosissal transzponált szabad izom-, fascia-, csont-, bőrlebennyel, esetleg szilikon graft vagy titánlemez alkalmazása a bulbus alátámasztására.

3.1.5.Nyaki nyirokrégió-műtétek: radikális vagy szelektív nyaki disszekció

3.1.6. Posztoperatív teendők: általános ápolás mellett tápszonda- és kanül-gondozás

3.1.7. Perioperatív teendők: a beteg megtanítása arra, hogy elfogadja saját külsejét, megtanítása a segédeszközök használatára.

3.2. Gyógyszeres kezelés

3.2.1. Radioterápiával szimultán végzett kemoterápia és/vagy biológiai terápia

A gyakori fej-nyak laphámrákok esetén (szájüreg, szájgarat, algarat, gége) a radiokemoterápia szignifikánsan csökkenti a lokális recidívák gyakoriságát, növeli a betegek teljes túlélését. A radiokemoterápiát nem csak műtét után adjuváns kezelésként, hanem indukciós kemoterápiát követően, illetve palliatív ellátásként is lehet alkalmazni.

A gyakori fej-nyak daganatok posztoperatív radiokemoterápiája több (4) nagy, randomizált fázis III klinikai vizsgálat alapján hatékonyabb, mint a műtét utáni sugárterápia önmagában. A recidíva kialakulása szempontjából nagy rizikót jelentenek: szövettanilag igazolt reziduális betegség, pozitív sebészi szél, egynél több metasztatikus nyirokcsomó érintettség, extracapsuláris tumorterjedés, lymphaticus, perineurális vagy vasculáris invázió.

Bár orr-melléküreg daganatokról nem áll rendelkezésre nagy fázis III randomizált vizsgálatokban gyűjtött tapasztalat, a hasonló szöveti szerkezet alapján a nagy kockázatú tumorok sugárkezelése helyett radiokemoterápia a választandó kezelés.

 

Radiokemoterápiás protokollok:

 

Ciszplatin (DDP) 100 mg/m2, 1., 22., 43. napon. (Veseműködés beszűkülése esetén Carboplatin.)

 

1.-4. napon Carboplatin 70 mg/m2 és folyamatos 5-Fluorouracil 600 mg/m2/nap, 3 hetente ismételve a sugárterápia alatt.

 

Fázis III randomizált klinikai vizsgálatban a cetuximab és radioterápia együttes alkalmazása lokálisan előrehaladott fej-nyakdaganatos betegekben szignifikánsan javította a lokoregionalis kontrollt és a betegek teljes túlélését is.

 

Az alkalmazható protokoll: a sugárterápiát megelőző héten telítő dózisú 400 mg/m2 cetuximab, majd hetente 250 mg/m2 cetuximab.

3.2.2. Metasztatikus, illetve recidiváló betegség gyógyszeres kezelése

A metasztatikus, illetve távoli áttétes betegek kezelésekor cél a progresszió mentes és a teljes túlélés meghosszabbítása, az életminőség javítása, a tünetek enyhítése.

A betegek kezelésekor a radioterápia, a kombinált kemoterápia, a biológiai terápia és ezek együttes alkalmazása egyaránt szóba jön.

A kemoterápia monoterápiaként és kombinációs formákban egyaránt alkalmazható. A válaszadási arány monoterápia esetén 15-35 %, kombinált kezelésnél 30-40 %.

Kombinált vagy monoterápiaként alkalmazott kemoterápia során minden 2. ciklus után képalkotó vizsgálat szükséges a progresszió kizárására. Progresszió esetén a terápia megszűntetése, lehetőség szerint más terápia választása, vagy optimális tüneti kezelés szükséges. Kemoradioterápiát követően az utolsó kezelés után 10-12 héttel végzendő képalkotó kontroll a további terápia meghatározása céljából.

 

Methotrexat 40-60 mg/m2 hetente egyszer

 

Docetaxel                                      40 mg/m2                           hetente

 

Docetaxel                                      100 mg/m2                         3 hetente

 

Ciszplatin                                      100 mg/m2                         1. nap,

folyamatos 5-Fluorouracil             1000 mg/m2                       1.-4.(5.) nap,

3 hetente ismételve.

 

Docetaxel                                      75 mg/m2                           1. nap,

Ciszplatin                                      100 mg/m2                         1. nap,

folyamatos 5-Fluorouracil             1000 mg/m2                       1.-4. (5.) nap,

3 hetente ismételve                      

 

Carboplatin                                   300 mg/m2                         1. nap,

folyamatos 5-fluorouracil              1000 mg/m2                       1.-4. napon (naponta)

 

Paclitaxel                                       175 mg/m2                         1. nap,

Ifosfamid                                      1000 mg/m2                       1.-3. napon,

Carboplatin                                   AUC 6,                             1.napon

 

Docetaxel                                      75 mg/m2                           1.nap,

Ciszplatin                                      75 mg/m2                           1.napon

3 hetente ismételve.

 

Cetuximab telítő dózis                  400 mg/m2,                        ezt követően hetente 250 mg/2

3.3. Sugárterápia

3.1. Definitív

Primer tumor és klinikailag észlelhető áttétek: ≥ 66 Gy (2Gy/nap)

Kevésbé veszélyeztetett nyaki régiók: ≥ 50 Gy (2Gy/nap)

3.2. Posztoperatív

Primer tumor helye: ≥ 60 Gy (2Gy/ nap)

Nyak: veszélyeztetett régiók: ≥ 60 Gy (2Gy/nap)

Kevésbé veszélyeztetett régiók: ≥ 50 Gy (2Gy/nap)

 

4. Rehabilitáció

1. A rehabilitáció szükségességének paraméterei: a funkcionális vagy külső megjelenésbeli, elsősorban műtétet követő károsodás, mely a beteget alkalmatlanná teszi a társadalomba történő visszatérésre

2. A megfelelő rehabilitációs ellátás szintje

3. Általános intézkedések

4. Speciális rehabilitációs teendők: a táplálkozás, légzés és a látás biztosítása, a torzító arcdefektusok eltakarása epithesissel

5. Gondozás

1. Primér és szekunder prevenció feladatai: nem értelmezhetőek

2. Prognózis

- betegség várható kimenetele: A kezeléssel elérhető lokoregionális kontroll és a távoli áttétek megjelenése a legtöbb fej-nyak tumorhoz hasonlóan a primer tumor méretétől és a szöveti szerkezettől függ.

- kezelés várható időtartama

- lehetséges szövődmények, megelőzésük (tercier prevenció) és kezelésük

3. Ellenőrzés

 

Irodalom:

1.      Eric Winguist, Tom Oliver et al: Postoperative chemoradiotherapy for advanced squamous cell carcinoma of the head and neck: a systematic review with meta-analysis. Head and Neck 29:38-46, 2007.

2.      Bernier J, Domenge C, Ozsahin M, Matuszewska K, Lefebvre JL, Greiner RH, Giralt J, Maingon P, Rolland F, Bolla M, Cognetti F, Bourhis J, Kirkpatrick A, van Glabbeke M; European Organization for Research and Treatment of Cancer Trial 22931.

3.      Postoperative irradiation with or without concomitant chemotherapy for locally advanced head and neck cancer.
N Engl J Med. 2004 May 6;350(19):1945-52.

4.      Cooper JS, Pajak TF, Forastiere AA, Jacobs J, Campbell BH, Saxman SB, Kish JA, Kim HE, Cmelak AJ, Rotman M, Machtay M, Ensley JF, Chao KS, Schultz CJ, Lee N, Fu KK; Radiation Therapy Oncology Group 9501/Intergroup.

5.      Postoperative concurrent radiotherapy and chemotherapy for high-risk squamous-cell carcinoma of the head and neck.
N Engl J Med. 2004 May 6;350(19):1937-44.

6.      Bernier J, Cooper JS, Pajak TF, van Glabbeke M, Bourhis J, Forastiere A, Ozsahin EM, Jacobs JR, Jassem J, Ang KK, Lefebvre JL. Defining risk levels in locally advanced head and neck cancers: a comparative analysis of concurrent postoperative radiation plus chemotherapy trials of the EORTC (#22931) and RTOG (# 9501).
Head Neck. 2005 Oct;27(10):843-50.

7.      Denis F, Garaud P, Bardet E, Alfonsi M, Sire C, Germain T, Bergerot P, Rhein B, Tortochaux J, Calais G. Final results of the 94-01 French Head and Neck Oncology and Radiotherapy Group randomized trial comparing radiotherapy alone with concomitant radiochemotherapy in advanced-stage oropharynx carcinoma.
J Clin Oncol. 2004 Jan 1;22(1):69-76.

8.      Bonner JA, Harari PM, Giralt J, Azarnia N, Shin DM, Cohen RB, Jones CU, Sur R, Raben D, Jassem J, Ove R, Kies MS, Baselga J, Youssoufian H, Amellal N, Rowinsky EK, Ang KK. Radiotherapy plus cetuximab for squamous-cell carcinoma of the head and neck. N Engl J Med. 2006 Feb 9;354(6):567-78.

9.      Forastiere AA, Metch B,Schuller DE,Ensley JF, et al.J Clin Oncol. 1992 Aug;10(8):1245-51. Randomized comparison of cisplatin plus fluorouracil and carboplatin plus fluorouracil versus methotrexate in advanced squamous-cell carcinoma of the head and neck: a Southwest Oncology Group study.

10.  Burtness B, Goldwasser MA, Flood W, et al Eastern Cooperative Oncology GroupJ Clin Oncol. 2005 Dec 1;23(34):8646-54.Phase III randomized trial of cisplatin plus placebo compared with cisplatin plus cetuximab in metastatic/recurrent head and neck cancer: an Eastern Cooperative Oncology Group study.

11.  Herbst RS, Arquette M, Shin DM, Dicke K, Vokes EE, Azarnia N, Hong WK, Kies MS. Phase II multicenter study of the epidermal growth factor receptor antibody cetuximab and cisplatin for recurrent and refractory squamous cell carcinoma of the head and neck.
J Clin Oncol. 2005 Aug 20;23(24):5578-87. Epub 2005 Jul 11.

12.  Baselga J, Trigo JM, Bourhis J, Tortochaux J, Cortes-Funes H, Hitt R, Gascon P, Amellal N, Harstrick A, Eckardt A. Phase II multicenter study of the antiepidermal growth factor receptor monoclonal antibody cetuximab in combination with platinum-based chemotherapy in patients with platinum-refractory metastatic and/or recurrent squamous cell carcinoma of the head and neck.
J Clin Oncol. 2005 Aug 20;23(24):5568-77.

13.  Forastiere AA, Metch B, Schuller DE, Ensley JF, Hutchins LF, Triozzi P, Kish JA, McClure S, VonFeldt E, Williamson SK, et al. Randomized comparison of cisplatin plus fluorouracil and carboplatin plus fluorouracil versus methotrexate in advanced squamous-cell carcinoma of the head and neck: a Southwest Oncology Group study.
J Clin Oncol. 1992 Aug;10(8):1245-51.

14.  Guardiola E, Peyrade F, Chaigneau L, Cupissol D, Tchiknavorian X, Bompas E, Madroszyk A, Ronchin P, Schneider M, Bleuze JP, Blay JY, Pivot X. Results of a randomised phase II study comparing docetaxel with methotrexate in patients with recurrent head and neck cancer.
Eur J Cancer. 2004 Sep;40(14):2071-6.

15.  Couteau C, Chouaki N, Leyvraz S, Oulid-Aissa D, Lebecq A, Domenge C, Groult V, Bordessoule S, Janot F, De Forni M, Armand JP. A phase II study of docetaxel in patients with metastatic squamous cell carcinoma of the head and neck.
Br J Cancer. 1999 Oct; 81(3):457-62. Review.

16.  Shin DM, Khuri FR, Glisson BS, Ginsberg L, Papadimitrakopoulou VM, Clayman G, Lee JJ, Ang KK, Lippman SM, Hong WK. Phase II study of paclitaxel, ifosfamide, and carboplatin in patients with recurrent or metastatic head and neck squamous cell carcinoma.
Cancer. 2001 Apr 1;91(7):1316-23.

17.  Glisson BS, Murphy BA, Frenette G, Khuri FR, Forastiere AA. Phase II Trial of docetaxel and cisplatin combination chemotherapy in patients with squamous cell carcinoma of the head and neck.
J Clin Oncol. 2002 Mar 15; 20(6):1593-9

18.  Leon X, Hitt R,Constenla M, et alA retrospective analysis of the outcome of patients with recurrent and/or metastatic squamous cell carcinoma of the head and neck refractory to a platinum-based chemotherapy. Clin Oncol (R Coll Radiol). 2005 Sep;17(6):418-24

19.  Trigo, Hitt R , Koralewski P et al. Cetuximab monotherapy is active in patients with platinum-refractory recurrent/metastatic squamous cell carcinoma of the head and neck (SCCHN): result of a phase II study . J Clin Oncol, ASCO 2004:22:Abstract 5502.

 

Készítették (a képviselt szakterület feltüntetésével:

Dr. Remenár Éva (sebészet)

Dr. Iványi Emőke (sebészet)

Dr. Kásler Miklós (sebészet)

Dr. Pólus Károly (sebészet)

Dr. Somogyi András (sugárterápia)

Dr. Takácsi Nagy Zoltán (sugárterápia)

Dr. Czeglédi Ferenc (klinikai onkológia)

Dr. Hitre Erika (klinikai onkológia)

Dr. Udvarhelyi Nóra (pathológia)

Dr. Gődény Mária (radiológia)

Dr. Répássy Gábor (fül-orr-gégeszet)

Dr. Balatoni Zsuzsa (fül-orr-gésézet)

Dr. Tamás László (fül-orr-gégészet)

Dr. Polony István (fül-orr-gégészet)

 

Onkológiai fórumok

 

Lokalizációk

 

Onkológiai ellátás minimumfeltételei

 

Onkológiai statisztika